illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt - mondták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adataira reagálva.

A KSH gyorstájékoztatója szerint a bruttó átlagkereset 256 900 forint volt júliusban, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Január-júliusban 5,9 százalékkal nőttek a bruttó keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva, 257 900 forintot értek el, a nettó keresetek emelkedése pedig - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 7,5 százalékos volt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,4 százalékkal emelkedett az év első hét hónapjában.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a közszférában dinamikusabban nőttek a keresetek a most futó állami béremelési programok miatt, de ennek hatása begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket.

A friss adatok szerint éves összevetésben kicsit lassabb ütemben emelkedtek a keresetek júliusban, de az elmúlt évekhez képest még így is kiemelkedő mértékben nőttek - mutatott rá.

A szakértő kifejtette azt is: egyre több vállalat szembesül azzal, hogy a munkavállalók megtartásához és újak felvételéhez bért kell emelnie. A munkaerőhiány várhatóan a következő hónapokban sem enyhül, így a keresetek növekedésének dinamikus üteme fennmarad, illetve emelkedhet is, főként a versenyszférában.

Virovácz Péter kiemelte: úgy tűnik, hogy a lakosság hajlandó elkölteni megemelkedett jövedelmét, így a béremelések többletfogyasztásként megjelennek a reálgazdaságban.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén úgy látja, hogy az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A szakértő kommentárjában kifejtette: tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. Idén 5,8 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,3 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,5 százalékos infláció mellett 6,8 százalékos reálbér növekedésre számít.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek.

Jövőre 5,4 százalékkal emelkedhetnek a bérek, ami a várt 2,1 százalékos infláció mellett 3,2 százalékos reálbér növekedést eredményezhet - jelezte az elemző.